Ápr. 13-14-én Erdély múltja és jövője címen tanácskozást tartottak Egerben, melyet az Erdélyi Szövetség szervezett. Előadást tartott többek között Beke György, az Erdélyi Szövetség elnöke, Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség Heves megyei elnöke, Tőkés László püspök, Borbély Imre /Temesvár/, Köteles Pál, az Erdélyi Magyarság /Budapest/ főszerkesztője, Nagy Béla /Nagyvárad/, dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Balla D. Károly /Ungvár/, Konthur Bertalan, a Nyugat-Európai Erdélyi Világszövetség elnöke, Eva Maria Barki, a bécsi Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke, Sebestyén Teleki István /Svájc, Erdélyi Világszövetség/, dr. Jónás Endre /Németország/, Pomogáts Bála, Székelyhidi Ágoston és Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Titkársága/. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, ezt Tőkés László nem írta alá. A tanácskozásról hírt adott a Romániai Magyar Szó is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), (Bukarest), ápr. 15./ A következő napokban a román sajtóban heves elítélő kampány indult meg a tanácskozás miatt, elsősorban Tőkés Lászlót vádolták. /MTI/
1992. február 18.
Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja sorravette az autonómia ellenzőinek érveit és kitért az egységbontásra. Az ellenérvek: 1. a románságot nem készítették fel az autonómiára. A "magunk követeléseinek megfogalmazása ránk tartozik". Referendum útján kell megkérdezni a székelységet, akarja-e az önrendelkezést. 2. Az idő alkalmatlanságának érve. A román kormány egyre kevesebb megértést tanúsít: alkotmányban megfogalmazták, hogy nem tekintik politikai tényezőnek az erdélyi magyarokat, az alkotmány nem ismeri el a kollektív jogokat, nem ismeri el, hogy Románia többnemzetiségű állam. Tudnivaló volt, hogy a "Kovászna-Hargita jelentés" közzétételével magyarellenes gyűlölethullám indult el. Nos, ekkor lett volna időszerű előállni az autonómiával? 3. A törvénytelenség érve. Ez már megdőlt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa 1991. okt. 5-i ülésén. Az autonómia kialakítását az új helyhatósági törvény nem teszi lehetővé. Ezért lett volna szükség a referendumra. 4. A politikai kényszert ellenző érv szerint ajánlatos a jugoszláv példából tanulni. Valójában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ referendum révén kinyilvánított véleményét a katonáskodásról. Kárpátalja magyarsága területi autonómiát követel. 5. A parlamenti-szenátusi érv: a székely autonómia ügye megnehezítette az RMDSZ-képviselők és szenátorok munkáját. Valójában az új alkotmány, az új helyhatósági törvény nem az autonómia-követelés miatt született meg. 6. A külföldi elutasítás érve: nem felel meg a valóságnak, hogy az USA hivatalos külpolitikája elutasította volna az agyagfalvi kísérletet, mint ahogy nem utasította el az Európa Tanács vagy Magyarország kormánya sem. Persze Magyarországon a szabad demokraták /SZDSZ/ és a neokommunisták táborából egyesek kifejezték nemtetszésüket. Viszont a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezetei kiálltak az autonómiát kezdeményezők mellett. Az autonómia-válság tetőzésekor Agyagfalván egymást érték a harckocsik, a kormányfő pedig betiltotta a szabadtéri agyagfalvi megemlékezést, ezért a Székelyföldi Politikai Csoport lemond a népgyűlésről, helyette közölték az agyagfalvi népgyűlés résztvevőinek küldött üdvözletet, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Dupka György, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Hódi Sándor írt alá. - Az RMDSZ több vezetője elítélte, felelőtlennek, szerencsétlennek nevezte a Székelyföldi Politikai Csoport autonómia-törekvését. A Székelyföldi Politikai Csoport nem az RMDSZ nevében, hanem minden alkalommal a maga nevében fogalmazta meg véleményét. /Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./ Amikor Agyagfalva környékén harckocsik voltak, megjött a sorstársak üzenete:
1992. augusztus 19.
aug. 19-21. Budapesten megrendezték a Magyarok III. Világkongresszusát. /Előzmény: a Magyarok I. Világkongresszusa (Budapest, 1929. aug. 22.), 746 résztvevő, közülük 365 külföldi magyar, 172 egyesület képviseletében. A megnyitó beszédet báró Perényi Zsigmond mondta el. A résztvevőket Horthy Miklós is fogadta. A kongresszuson létrehozták az állandó apparátust, amely megindította a nagyszabású gazdasági és kulturális szervező munkát. Magyarok II. Világkongresszusa: Budapest, 1938. A fő referátumot Kozma Miklós volt miniszter tartotta. A megjelent 679 magyart Imrédy Béla miniszterelnök is fogadta. A résztvevők megalakították a Magyarok Világszövetségét./ Ez volt az előzménye annak, hogy aug. 19-én Budapesten, a Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg a magyarság nagy találkozóját, a Magyarok III. Világkongresszusát. Csoóri Sándor megnyitójában hangsúlyozta: "Történt, ami történt, de együtt a család. Lélekben mindenképpen. S ez a család maga a nemzet." "A magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a föltámadásé. Nézzünk bárhova; létharcot folytat a magyarság Erdélyben, létharcot Szlovákiában, ugyanazt Kárpátalján és a Vajdaságban. Sőt legyünk komoran tárgyilagosak, azt folytat az anyaországban is." Csoóri a rossz megosztottságot említette, az egymásra kényszerített hatalmi harcot. "Az embernek egyre nagyobb kényszere támad kiáltani: Uraim, barátaim, a haza veszélyben van!" - Nehéz volt a találkozó létrehozása, sok volt a személyes csetepaté, de "a munka és az erkölcsi erőfeszítés nagy összehozó erő. Ezt bizonyították az előtalálkozók is, a tudósoké, a filozófusoké, a történészeké, az íróké, a vállalkozóké, az orvosoké, a fiataloké..." Csoóri Sándor emlékezetett arra, milyen érzelmi és politikai botrányt kavart a demokratikusan megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek a kijelentése, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. "Harminc-negyven év nemzetietlen, fojtogató légköre után nem ez volt a legtermészetesebb vallomás, amely egy magyar államférfiból kiszakadhatott?" - tett fel a kérdést. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ezután a hallgatóság nagy tapssal és felállással köszöntötte a mikrofonhoz lépő Antall József miniszterelnököt. A kormányfő reagált arra, hogy Csoóri Sándor felidézte a kormányprogramban említett kijelentését, amelyet azóta sem bánt meg és ehhez tartja magát. - A magyarságnak nincs szüksége íróasztaloknál kitalált eredetmondákra, a magyarság ősrégi összetartozási tudata mindig megvolt, "mi mással magyarázható, hogy a XIII. században nekivág Julianus barát, nemcsak az őshaza megkeresésére, hanem elveszett véreink megtalálására." Ezért "bárhogyan alakuljon is a történelem, számunkra egy eszmei Magna Hungáriába mindenki beletartozik, éljen bárhol, legyen bármilyen állampolgár, vallja magát a magyar nemzet tagjának, vagy érezzen kettős kötöttséget az óhaza és az újhaza iránt becsülettel és tisztességgel, de itthon mindig otthont találjon." A magyarság mindig befogadó nemzet volt. - A magyar kormányt az alkotmány kötelezi a haza határain túl élő magyarokért felelősséget vállalni és mindent megtenni azért, hogy tarthassák a kapcsolatot ezzel az országgal. - Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de ehhez az elvhez hozzátartozik, "hogy nem lehet az emberi jogokat kisebbségi jogok védelme nélkül elfogadni, és ne mondja senki azt, hogy a kisebbségi kérdés belügy." Politikai alapkövetelmény, "hogy a nemzetek és a nemzeti kisebbségek emberhez méltóan kell hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek nagyságrendjük, helyük szerint a kulturális autonómiától az önigazgatási autonómiáig terjed, vagy a személyi jogú autonómia elve alapján minden országban és mindenütt aszerint, hogy a körülmények és a magyarság heéyi képviselői ezt megkívánják." /Antall József beszéde: Pesti Hírlap, aug. 22./ Antall József beszéde utáni felszólalók: Ágoston András, a VMDK elnöke, Tőkés László püspök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Teller Ede, ezután következett a Magyar Ifjúsági Világszövetség megalakulásának bejelentése. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ebédszünet után Csoóri Sándor elnöke beszámolója következett. Illyés Gyula mondta, hogy a magyarság évszázadok alatt felgyűlt gondjai olyan súlyosak, hogy csak lángelméknek szabad vele foglalkozni. Jelenünkre nem ugyanúgy érvényes az illyési tétel? Mindenünnen megoldhatatlannak látszó gondok néznek vissza ránk. - Miért gyűlölködünk? Hát hol van egy hiteles ember, aki föláll: meguntuk, vége a viszálynak. - Egy családban elég egyetlen veszélyeztetett személy, hát még ha mindegyik az. - Jó lenne, a ha a magyar kisebbségek nem külön-külön kezdenének harcolni jogaikért, hanem együtt. - Idehaza leglátványosabban a politizáló elit bukott meg, amely "szinte programszerűen igyekezett a nemzetet kiábrándítani saját magából." Hatásuk a legláthatóbban a hangadó egyetemisták életeszményén látszik: "Nemzet és magyar hagyományok? Olyasmik a szemükben, mint a megmosolyogni való madárijesztők a dombokon." - Az emigrációban élők pozitív szerepét is kifejtette. - A hazától függőség sokakat kirekeszt a nemzetből. - Kell lenni valamilyen összehangoló erőnek, egy szövetségnek, amely naponta figyelmeztet, a zavarodottság óráiban látni kell egymást. - Miért nem szerveztek Nyugaton jól működő világszövetséget? Becsületsértő megnyilatkozások hangzottak el: hatalomra török stb. A tavalyi alapok ingatagok voltak, a januári, februári fagyok megrepedeztették. Ezt közhírré kellett volna tenni, de a vezetőség 90 %-a úgy döntött, hogy ezt ne tegyék meg. - Most elkezdhetik fölépíteni kalákában a világszövetséget, akár több központtal, minél több egyéni taggal. Csoóri Sándor kifejtette a mozaik-nemzetről való elképzelését. /A Világszövetség több száma hozta a beszédeket, összefoglalása: Magyar Nemzet, aug. 21./ "Darabokra hullt nemzetünk tört cserepeit rakosgatjuk" - állapította meg Tőkés László püspök beszédében. "Értetlenül hallgatjuk és méltósággal visszautasítjuk az egykori bűnös nemzetnek kikiáltott magyarságunk lelkiismeretét továbbra is megterhelni szándékozó azon vádaskodásokat és rágalmakat, melyek az ártó nacionalizmus bélyegét akarják újból ránk sütni." Az egységről beszélt, mondván "elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire, és nem fog össze." /Világszövetség, aug./
1992. augusztus 24.
A határon túli magyarok fórumának több mint háromszász résztvevője a világtalálkozó előtt ülésezett. Megfogalmazták közösen, Duray Miklósnak, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnökének szerkesztésében, azt a nyilatkozatot, amelyet a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése elfogadott. Ezt a nyilatkozatot /Nyilatkozat a kisebbségekről/ felolvasták a Magyarok III. Világkongresszusának záróünnepélyén, és a kongresszus tudomásul vette. A nyilatkozat vázolta a jelenlegi helyzetet és megfogalmazta a követeléseket. A Magyarországgal szomszédos országokban a kisebbségben élő magyarok a maguk erejéből kiharcolták saját legitim parlamenti és helyi képviseletüket. Törvényes képviseletük útján mindenütt egyértelműen mindenütt kifejezték óhajukat, hogy ápolhassák saját nemzeti kultúrájukat, a magyar nemzet szerves részének tekintve magukat, Teszik ezt annak ellenére, hogy a kormányzatok a többségi nacionalista erők nyomására javaslataikat, követeléseiket lépten-nyomon elutasítják. Háromnegyed évszázada élnek elnyomott nemzetben, és ezen változtatni kívánnak. Ezért követelik: "legyen tiszteletben tartva joguk identitásuk védelmére, és erre legyenek törvényes keretei is; legyen biztosítva joguk a szülőföldre, és ott etnikai érdekeik védelmére; töröljenek minden olyan törvényt, amely a többségi nemzetekkel szemben őket bármilyen módon hátrányos helyzetbe hozza; legyen biztosítva művelődési és területi önkormányzati joguk, azaz joguk az önrendelkezésre; mindeme jogokat szavatolják nemzetközi szerződések oly módon, hogy azokban Magyarország is vegyen részt." Javaslataink "egyúttal igényeinket is kifejezik. Ezzel fordulunk az Európa Tanácsban és az Európai Közösségben részt vevő összes ország kormányaihoz és parlamentjeihez, ahol a magyarság kisebbségben él. A kisebbségben élő népek ügye nemcsak a magyarok ügye. Éppen ezért javasoljuk a közép-és kelet-európai államok kormányainak, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a kisebbségi népcsoportok helyzetének rendezésére a kisebbségben élők törvényes képviselőivel ők döntsenek sorsukról és jövőjükről." /Nyilatkozat a kisebbségekről. A határon túli magyarok fórumának dokumentuma. = Magyar Nemzet, aug. 24./
1992. szeptember 7.
Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a mozgalom nevében együttérzéséről biztosította az éhségsztrájkoló Tőkés László püspököt. /Magyar Hírlap, szept. 8./
1992. október 15.
Tempfli József nagyváradi katolikus püspök - hasonlóan Tőkés Lászlóhoz - nem ért egyet Pálfy G. István leváltásával, mert Chrudinák Alajossal ők tartották az erdélyiekben a lelket. Tiltakoznak az effajta lépések ellen. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke pedig kijelentette, hogy kettejüket ugyanazok támadják, mint régebben, a kommunizmus idején. /Magyar Fórum, okt. 15./
1992. november 27.
Ágoston Vilmos, Budapestre áttelepült erdélyi publicista megtámadta Tőkés László püspököt, ha nem is olyan durván, mint a Magyar Narancs cikkírója. Tőkés László a Magyarok Világtalálkozóján ellenezte, hogy Duray Miklós magyar kisebbségi autonómiát követelő indítványát elfogadják. Eltelt néhány hónap "és most éppen Tőkés László javasolta az RMDSZ kolozsvári küldöttgyűlésén, hogy fogadják el a belső autonómia követelését. Meg is szavazták." Tőkés László szeretné, ha a "tényeket meg nem hamisító közszolgálati média legyen Romániában, ugyanakkor Magyarországon kormánypárti tévét és rádiót követel." /Köztársaság (Budapest), nov. 27. 104. p./
1993. január 15.
Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el. Tőkés László bevezetőjében kemény szavakkal ítélte el a romániai visszarendeződést, az egész országra kiterjedő intoleranciát, idegengyűlöletet, kisebbség-, illetve magyarellenességet és az antiszemitizmust. Az RMDSZ közösséget vállal a román ellenzékkel, " a románsággal együtt kívánja kivívni emberi, polgári és nemzetiségi jogait." Javaslatot tett a román nemzet és a romániai magyarság képviselőiből álló kerekasztal-konferenciára. A romániai magyarság a belső autonómiát meghirdető kolozsvári nyilatkozat valóra váltásával találja meg a kivezető utat a jelenlegi válságból. Domokos Géza, megerősítve, hogy visszavonul, elnöki felszólalásában rámutatott arra, hogy "nem lehetünk szabadok", ha a román nemzet diktatúrában él. A szövetségre leselkedő csapdákat a kifáradásban, a lemondásban, a beletörődésben és a valóságtól elszakadásban jelölte meg. Súlyos gond az RMDSZ vezetésében a személyeskedés, a szervezet gyenge pontja a gazdasági tevékenység. Sütő András betegsége miatt levéllel fordult a kongresszushoz. Ebben arra szólított fel mindenkit, hogy szabaduljon meg félelmeitől, ne tartson az egységért folytatott küzdelemtől. Kidolgozatlan a szövetség stratégiai programja. Helytelen Tőkés Lászlót voluntarizmussal vádolni. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a nemzetközi dokumentumok szellemében viszonyul a kisebbségekhez, jogaik szavatolásához, mert ez nem irányul Románia szuverenitása ellen. Coposuhoz hasonló hangnemben beszélt a kongresszuson megjelent több román politikus is: Gheorghe Fulga, Brassó megye prefektusa, Vintila Bratianu, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció elnöke, Stelian Tanase a Polgári Szövetség nevében. Felszólaltak a szomszédos országok magyar szervezeteinek képviselői is, így Bálint Antal /Zenta, VMDK/, Kovács Miklós /KMKSZ/, Duray Miklós /Együttélés/. Entz Géza elmondta, hogy a magyar kormány szerint csak az új politikai mozgástérben létrejött magyar érdekvédelmi szervezetek hivatottak arra, hogy a határokon túli nemzetrészek legitim képviselői legyenek. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Pesti Hírlap, Népszabadság, Új Magyarország, jan. 16./ /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17. - Kodolányi Gyula beszéde: Új Magyarország, jan. 19. - Sütő András levele: Új Ezred (Kolozsvár), jan. 15., Tőkés László beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Domokos Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Szőcs Géza beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22., Tokay György beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22./
1993. szeptember 10.
Antall József miniszterelnök szept. 10-én hivatalában fogadta a legnagyobb, határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőit: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Csáky Pált, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának vezetőjét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét. A találkozón, melyre a Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés miatt, a határon túli magyar vezetők kérésére került sor, értékelték a tervezet által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi magyar közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. A Balladur-terv eljut a kisebbségekkel kapcsolatban a kollektív jogokig. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim képviselői között. A találkozón jelen volt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. "Az RMDSZ maga alakítja ki a koncepcióját, amihez természetesen politikai támogatást kér és kap a magyar politikai pártoktól és intézményektől, akárcsak az európai szervezetektől"- jelentette ki Markó Béla azokra a romániai vádakra reagálva, hogy a szövetséget Budapestről irányítják. /Antall József magyar kisebbségi vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 11./
1993. október 23.
Az RMDSZ meghívására okt. 21-24-e között Erdélybe látogatott a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom Duray Miklós elnök vezette küldöttsége. Nagyváradon, Kolozsváron és Szatmárnémetiben jártak, találkoztak az RMDSZ vezetőivel. /Szlovákiai magyar küldöttség Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. november 23.
Az Erdélyi Szövetség Füzetei zsebkönyvsorozat első három kötete napvilágot látott. Az első Köteles Pál /1927-1991/ Erdélyből Magyarországra áttelepedett író, publicista, az Erdélyi Magyarság főszerkesztője írásaiból válogatott, a második Pomogáts Béla Ezredvég című tanulmánya, a harmadik Beke György Egyetlen út: az önrendelkezés címen interjúk, dokumentumok gyűjteménye. Az interjúkban többek között Duray Miklós /Pozsony/, Dupka György /Ungvár/és az erdélyi Borbély Imre gondolatai olvashatók. Az Erdélyi Szövetség Füzeteit a Budapest-Ungvár közös bejegyzésű Intermix Kiadó jelenteti meg. /t. o. j.: Eskütételek az önrendelkezésre. = Új Magyarország, nov. 23./
1993. november 25.
Duray Miklós pozsonyi sajtótájékoztatóján kijelentette, egyetért azzal, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter a nemzetiségi jogok biztosításának feltételéhez kötötte a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés aláírását. /Duray: Természetes magyar álláspont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1994. január 30.
Jan. 27-e és 30-a között Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke erdélyi körúton vett részt, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli alelnöke társaságában, melynek állomásai: Nagyenyed, Nagyvárad, Nyárádszereda, Marosvásárhely és Barót, de a környező falvakba is ellátogattak. Duray az önkormányzati modellről beszélt. Nagy lelkesedéssel, szeretettel fogadták mindenütt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Nagyváradon politikai fórumot tartottak jan. 28-án, ahol Duray Miklós ismertette a jan. 8-i komáromi nagygyűlés jelentőségét. Több mint 3500 szlovákiai magyar önkormányzati képviselő gyűlt össze ezen a napon, hogy az önrendelkezés mellett voksoljanak. Célkitűzéseik között a területi önkormányzat is szerepel, mondta Duray Miklós. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 8./ Duray Miklós jan. 29-én Marosvásárhelyen részt vett a fórumon Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Tőkés Lászlóval. Markó Béla mutatta be Duray Miklóst, aki azon kevesek közé tartozik, akik 1989 előtt is kimondták azt, amit a Kárpát-medencében élő magyar közösségek éreznek, s azt, hogy a magyarság sorsát meg kell változtatni. Kutyaszorítóban című könyvében a magyarság fájdalmáról szólt, ezért volt veszedelmes ez a könyv nemcsak Csehszlovákiában, de Romániában és másutt is. - A magyar közösségek olyan közös következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságosan jövőjüket. Duray Miklós elmondta, hogy a felvidéki magyarság az utóbbi 75 évben ellenzéki volt. Számbelileg kisebbségben vannak, de ez nem szabad, hogy olyan helyzetet teremtsen, mely jogkorlátozást eredményez. Tőkés László a fogyatkozó lélekszámról beszél. Felvetődött az a kérdés, hogy miért határolta el magát az RMDSZ Katona Ádám autonómia-javaslatától. Markó Béla kijelentette: semmiféle elhatárolódás nem történt attól a gondolattól, hogy a romániai magyarság ki akarja alakítani az autonómiaformákat. Tőkés László úgy vélte, hogy csak a módszerektől volt elhatárolódás. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
1994. január 31.
Tőkés László meghívására Romániába látogatott Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. A területi és közösségi autonómia esélyeit vitatták meg. Duray Miklós a helyi önrendelkezés szavatolását elengedhetetlennek mondta a térség felzárkózása szempontjából. – Román politikai körökben elégedetlenséget váltott ki Borbély Imrének az ET parlamenti közgyűlésén elhangzott felszólalása. A kormány lapja, a Vocea Romaniei kifogásolta Borbély Imre állítását, hogy az autonóm közösségek létrehozása jelentené a legbiztosabb módját annak, hogy minden állampolgár számára szavatolják az identitás szabad megválasztását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Duray Miklós Erdélybe látogatott. = Magyar Hírlap, jan. 31./
1994. február 9.
Febr. 9-én Markó Béla RMDSZ-elnök Kelemen András magyar külügyi államtitkár meghívására Duray Miklóssal, Ágoston Andrással és Fodó Sándorral együtt Székesfehérváron részt vett a Határon Túliak Fórumán, ahol a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzetéről, autonómia-törekvéseiről tájékoztatták a résztvevőket. Az RMDSZ küldöttsége febr. 9-én Budapesten megbeszélést folytatott Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, elemezték az intézményesített kapcsolattartás tapasztalatait, körvonalazták az 1994-es év feladatait az oktatás és a művelődés területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
1994. február 11.
Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/
1994. február 16.
Tőkés László sajtóértekezletén értékelte Duray Miklós látogatását: többezres tömeg előtt tette világossá az önrendelkezés szükségességét. - Az egyházaktól elvett ingatlanok kérdése továbbra is megoldatlan. A nagyváradi református püspöki palota peres ügye még tart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./
1994. május 17.
Boross Péter miniszterelnök máj. 17-én fogadta a szomszédos országok magyar kisebbségi szervezeteinek vezetőit, így Markó Bélát, az RMDSZ, Ágoston Andrást, a VMDK, Duray Miklóst, az Együttélés és Bugár Bélát, az MKDM elnökét. A megbeszélés tárgya az európai stabilitási egyezménnyel összefüggő álláspont kialakítása volt. /Népszabadság, máj. 18./
1994. augusztus 3.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Horn Gyula miniszterelnök júl. 11-i levelére. Nagyra értékelte, hogy az új kormány a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikája kialakításakor "változatlanul konzultálni kíván a kisebbségi magyar szervezetekkel és pártokkal". Duray Miklósra is hivatkozva rámutatott: "a magyar kisebbségek ügye a megkötendő államközi szerződésnek nem csupán valamely kiemelt "függeléke", hanem ezen túlmenően: az érdekelt nemzetek általános megbékélésének alapvető összetevője." Sütő Andrást idézve kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy "Magyarország és szomszédai viszonylatában már megértek volna a feltételek a történelmi megbékélésre." Az alapszerződés megkötése elé szinte áthidalhatatlannak tűnő elvi akadályok tornyosulnak, amelyek az egyes országok alkotmányában rejlenek, ilyenek az "államalkotó nemzet", az "egységes nemzetállam" fogalmak, amelyek eleve diszkriminatív jellegű jogi következményekkel sújtják a nemzeti kisebbségeket. Üdvözli a kabinet ellenzéki pártokkal való párbeszédre irányuló törekvését, másfelől szintén a konszenzust szorgalmazza a szomszédos országok legitim magyar pártjaival és képviseleti szerveivel. Ez "többet jelentene szervezeteink véleményének puszta figyelembevételénél, mint a kormányprogram fogalmaz." Éppen ezért javasolja a magyar-magyar közmegegyezésre egy szakmai és érdekegyeztető fórum létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3., a magyarországi sajtó nem közölte a levél szövegét, ehelyett tartalmát Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője ismertette: Magyar Nemzet, aug. 2./
1994. augusztus 20.
Szent István-napokat rendeztek a Maros megyei Hármasfalu községhez tartozó Székelyszentistván faluban aug. 18-20-a között. Az első napon beszédet mondott Markó Béla, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, Losonczy Zoltánné, Csongrád polgármestere, Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője. A második napon helytörténeti előadások hangzottak el, aug. 20-án pedig az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői tartottak ökumenikus istentiszteletet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében arról szólt, hogy "ezerszáz esztendős létünk itt a Kárpát-medencében elegendő példát ad nekünk a túlélésre, a megmaradásra és ami a legfontosabb, a megújulásra." Erdélyben meg kell teremteni az egészséges nemzeti tudatot. A "magyar történelem nem a vereségek, hanem a talpra állások, az újból és újból megteremtett ország, a nemzetépítő akarat, az el nem tiporható szolidaritás, a mindig megőrzött hagyomány és a mindig megújított otthon története." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Székelyszentistván, Csókfalva és Átosfalva összeépült, ma már Hármasfalu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./
1994. szeptember 7.
Tőkés László püspök Duray Miklós erdélyi látogatását viszonozva szept. 6-án szlovákiai körútra érkezett. Látogatását Komáromban kezdte, majd Pozsonyban a Csemadok székházában találkozott a pozsonyi magyarokkal. Útjának további állomásai: szept. 7-én Léva, Rimaszombat, szept. 8-án Királyhelmec, Kassa /találkozás Mikó Jenő szlovákiai református püspökkel/, szept. 9-én az Ung-vidék, majd búcsúebéd Királyhelmecen. Tőkés Lászlót körútján Duray Miklós elkíséri. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 7./
1994. szeptember 9.
Szept. 9-án befejezte négynapos szlovákiai látogatását Tőkés László. A megbeszéléseken mind Tőkés László, mind Duray Miklós hangoztatta: nem kell tartani attól, hogy a magyar kormány a határon túl élő magyarok feje felett, róluk, nélkülük köt majd szerződést a szomszédos országokkal. A Horn-kabinet tisztességes párbeszédet folytat a határon túli magyarokszervezeteivel. /Magyar Nemzet, szept. 10./
1995. január 5.
Olajos Csaba 1994. dec. 26-án hunyt el, jan. 5-én volt a temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben, ahol dr. Hegedűs Loránt református püspök és Lezsák Sándor költő, MDF-országgyűlési képviselő búcsúztatta az elhunytat. Lezsák Sándor jóbarátjára emlékezett, felvázolva életútját. Olajos Csaba 1972 óta járt Erdélybe. Nekünk kötelességünk minden elszakított területet megismerni, mondta. 1981-ben stencilgépet csempészett Erdélybe, ezzel sokszorosították az Ellenpontokat. Demszky Gáboréknak is hozott stencilgépet Bécsből. 1983-ban kitiltották Erdélyből. Amikor a szlovákiai Duray Miklóst letartóztatták, akkor az Olajos-házaspár ment a feleségéhez, szervezni a tiltakozást. 1984-ben kitiltották őket Csehszlovákiából. Ekkortájt naponta 10-15 vendégük volt. Sokan jöttek hozzájuk. Így állított be lakásukra Hosszú István, a Zsil-völgyi bányászsztrájk vezetője, amikor 24 óra alatt családjával együtt el kellett hagyni Romániát. Olajos Csaba egyszer eljött Lakitelekre. Menjünk el horgászni, ott nem hallgatnak bennünket, mondta. Rengeteg a dolgunk, meg kell beszélni. Szőcs Géza is felbukkant, hármasban folytatták a beszélgetést. Aznap a rendőr is megjelent a Tisza-parton, igazoltatott... Az MDF szervezésében is tevékeny volt Olajos Csaba. Erősítette a kapcsolatokat a határon túli magyar vállalkozókkal. /Új Magyarország, jan. 6./
1995. február 4.
Székelyudvarhelyen febr. 4-én leleplezték Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását, melyet Antall Mihály szabadkai mester öntöttt bronzba. Mintegy száz küldöttség, önkormányzatok, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak, többezer ember gyűlt össze. Ferenczy Ferenc, a város polgármestere köszöntő beszéde után Sütő András következett. Markó Béla RMDSZ-elnök annak bizonyítékaként méltatta a szoboravatást, hogy Székelyföld "létezik mint történelem, mint szellem, mint a múlt, jelen, jövő. Létezik mint egységes tudatú és szolidáris közösség, amely az erdélyi magyarság és az egyetemes magyarság szerves részeként egy sajátos hagyományt képvisel." Beszédet mondott még Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Alapítvány elnöke, Kasza József, Szabadka polgármestere, Patrubány Miklós RMDSZ-képviselő a Magyarok Világszövetsége nevében szólt a jelenlevőkhöz. Csoóri Sándor és Tőkés László személyes okok miatt nem lehetett jelen. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus és Erdő János unitárius püspök imái után következett a koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8., Új Magyarország, febr. 6., Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 8./
1995. március 23.
Budapesten nagyon sokan összejöttek, hogy ünnepeljék a Püski-házaspárt, házasságuk hatvanadik évfordulója alkalmából. Püski Sándor Magyar Élet kiadója jelentette meg a két világháború között a népi írók műveit, sorolta érdemeiket Beke György. A háború után még börtönbe is zárták Püski Sándort, majd közel hatvanesztendősen New Yorkba távozva kezdte újból a könyvkiadást. Segítette, meghívta a magyar kisebbségi írókat, politikusokat. Hazatérve Budapestre újraindította a Püski könyvesboltot és újrakezdte a könyvek kiadását. Csoóri Sándor, Farkas Árpád /Sepsiszentgyörgy/, Duray Miklós /Pozsony/ is ott volt a köszöntők között. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ Kántor Lajos is szeretettel, nagy elismeréssel ír Püski Sándorról, ezen a nevezetes összejövetelen 1300-an gyűltek össze, hogy ünnepeljék a 85. évében járó Püski Sándort, Kántor Lajos is jelen volt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./
1995. március 26.
Márc. 24-26-a között tartotta a szlovákiai Együttélés ötödik országos kongresszusát Dunaszerdahelyen, újra elnökké választották Duray Miklóst. Az RMDSZ részéről Dézsi Zoltán, az RMDSZ SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Somai József szervezési alelnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő vett részt a rendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 28., 501. sz./
1995. június 1.
A trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és a Hunyadi Szövetség négynapos nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten "Békeszerződések és nemzeti közösségek Európában" címmel. Az első napon, jún. 1-jén jelentette ki Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A trianoni szerződésről beszélni, annak a magyarság életére és történetére gyakorolt súlyos következményeiről megemlékezni nem kárhoztatott irredentizmus, hanem a lehető legtermészetesebb dolog. Tőkés László elismeréssel szólt a Magyarok Világszövetségének kezdeményezéséről, amely egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését tűzte ki célul. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke kifejtette, hogy a magyarság egyetemes kultúráján alapuló nemzetkoncepciót kell kidolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1995. július 27.
Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. július 28.
A debreceni nagygyűlés irreális álláspontot fejezett ki az európai integráció felé való általános haladás szempontjából - jelentette ki Iliescu elnök Románia külföldre akkreditált nagyköveteivel való találkozóján. "Bizonyos primer, primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi helyzetű magyarok érdekeit" - fűzte hozzá. A júl. 28-i román lapok sorra elítélték a debreceni tiltakozó gyűlést. Az Adevarul "A debreceni irredenta provokáció" címen foglalkozott a történtekkel. Az alcímek: "A romániai magyar vezetők gátlástalanul mérgezték a légkört, apokaliptikus képet festve a kisebbségek sorsáról. Expanzionista álmok a térképeken. A romániai magyarok vezetői szabad utat adtak a szélsőségeseknek és az aljas hazugságoknak." Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke őrültnek nevezte Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, aki a debreceni nagygyűlésen kifejtette, hogy Szlovákiában kulturális fasizmus van. Slota hozzátette, hogy pártja szorgalmazni fogja, hogy a parlament módosítsa a büntetőtörvénykönyvet, akkor majd Duray rács mögött találja magát. /Új Magyarország, júl. 29./ A román sajtó a debreceni tiltakozó gyűlésről ilyen címekkel számolt be: "A debreceni irredenta provokáció - A romániai magyarok vezetői szabad folyást engednek extremizmusuknak és a legaljasabb hazugságoknak" /Adevarul/. A debreceni ökumenikus tiktakozás: "Támadás Erdély ellen" /Tineretul Liber/. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ Több lap kiemelte a magyar hivatalosságok tüntető távolmaradását. A Vocea Romaniei az RMDSZ-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A templom bejáratánál Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet is osztogattak. A Ziua szerint a térkép miatt Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte: tartóztassák le a Debrecenben jelen volt romániai magyar vezetőket. A lap idézi Markó Bélát, aki helyt adott Tőkés László püspök véleményének: ez provokáció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
1995. július 31.
Júl. 29-30-án zajlott le Székesfehérváron egy kétnapos konferencia, amelynek szervezői a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/, a temesvári Interconfessio Társaság és a székesfehérvári Vörösmarty Társaság. B. Szabó Péter, a SMIKK elnöke megnyitó beszédében jelezte, hogy ez tanácskozás a tavaly Kolozsváron "Magyar paradigma és a posztmodern jövőkép" című eszmecsere folytatása. Egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalait szeretnék megfogalmazni. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az új magyar paradigma /léthelyzetfelfogás/ kidolgozása politikusok feladata. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi "hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. A nemzetnek tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. Duray Miklós előadásában sűrűn előfordult a nemzethalál gondolata. Hegedűs Lóránt református püspök az agónia népének nevezte a magyart. Szőcs Géza a megmaradás módozatait vizsgálta. Dr. Lázár Imre budapesti pszichológus szerint az elmúlt ötven esztendő kommunista családpolitikája mind emberileg, mind társadalmilag olyan károsodást okozott, amely nemzedékek sorát tette tönkre. Ferencz Szabolcs szociológus szerint a kommunikáció nemcsupán nemzettestek között szükséges, hanem ház és ház, család és család között. / /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Az eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének /KMKSZ/ elnöke is megjelent az eszmecserén. B. Szabó Péter bejelentette, hogy az eszmecserét folytatják, szeptemberben a Vajdaságban, jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően ismét Székesfehérváron. /MTI/ Előzmény: 1994. nov. 19-én tartották Kolozsváron a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./
